A gazdálkodási morálhoz.

Kedves Kristóf a facebook-on!

Én azt demonstráltam, Magyarországon nem működik a piactörvény. Ezért itt nem működik azon liberális alapfelállás, hogy az állam hagyja békén a gazdaságot, az majd magától beáll a minimális világpiaci árra. Mivel a Pick-nek volt saját kereskedelmi hálózata, konkurencia és hungarikum  tudott volna továbbra is lenni. Éppen ezért kellett privatizálódnia külföldi tulaljdonba. Mióta elkelt, megszaladtak az árai, elromlott a minősége, specialitása.

Messze nem érem fel az adótémában Vámosi Nagy Szabolcs súlycsoportját. De ő nem azt mondta, hogy a magyarországi 2450 és a müncheni 1180 Ft közötti Pick szalámi ár közötti különbség a magyar adótöbbletből fakadna. Ha így lenne, hamar ledolgoznánk az adósságainkat (nemcsak a pikszalámira értve). Nem pontosan tudom az idézeted alapján megítélni, hogy minden ágazat multijáról beszélt-e, vagy csak a kereskedelemről. Én most a kereskedelemről beszéltem. Feltételezhető, hogy a természetes kapcsolatrendszeren túlmenően bőségesen van (tulajdon)részük a feldolgozóiparban (pl. Pick) is. Az, hogy a nagyáruházak egy dolgozóra eső adója magas, teljesen természetes, hiszen minden más vállakozásához képest egy főre esően magas forgalmat bonyolítanak, ezzel együtt magas jövedelmezőséggel. Ezért disznóság az is, hogy minimálbéren járatják - én úgy fogalmaznék - a mi embereinket.


Itt teszek itt egy kis leányfalusi kitérőt. Úgy tudom, a strandon a kisegítő (takarítók, udvarosok és nem tudom, még kik) személyzet most alvállalkozónak van kiadva. Aki négyórásként, minimálbéresen foglalkoztatja a dolgozókat. Papíron! Amikor majd nyugdíjba mennek, szidják a kormányt, mennyi munka után, milyen kis nyugdíjat fognak kapni. A társdalompolitikai csavar abban áll, hogy a strand az önkormányzaté, akinek államigazgatási erkölcsi alapokon kellene működnie, hiszen adóbeszedő. Elvárja az adózóktól a törvénykövető magatartást. Bizonyos esetekben mégis szemet húny a törvénytelen munkáltatás, számla nélküli pénzmozgás felett. Addig ne várjunk óramű szerű kormány működést, amíg a saját házunk táján nincs rend. A kormányok között jelenleg abban van a különbség, hogy az erkölcsöket a rablás, sumákolás vagy az emberbarátaink megbecsülése irányába egyengeti.

Az én szememben éppenhogy szomorú az, hogy a magyar vállalkozások adó befizetése messze elmarad a multikétől, mert ez azt jelenti, hogy a  jövedelmezőségük is ennyire elmarad. Mert ez azt jelenti, hogy a jövedelmező vállalkozási lehetőségekből ki vannak szorítva. Beleértve a bányászattól a cukoriparig. A cukoriparba értsd bele a cukorrépa termesztést, és azt az iparszervezést, pl. Szerencsen, hogy a gyárak környékén az emberek nyáron a répát művelték, télen a gyárban dolgoztak. Ilyesmikért áll meg az az állítás, hogy gyarmatként használnak. De ez már megint újabb támához vezet, újabb féligazságok vitájához. Minden részletére vannak bizonyító erejű példáim. Elég csak Kapolyi úr életrajzát végigolvasni (nem az önéletrajzot, vagy valami benyalóét!)

A multik azért találódtak ki, mert az alacsony költségű nagy forgalomból adódó nagy hatékonyságuk révén alacsony árfekvéssel is tudtak jó hasznot képezni. Csak ahol az állam nem gondoskodik a monopóliumosodás, árkartellesedés megakadályozására (mindkettőt törvényekkel szokták visszaszorítani, mert lám - a nagyobb profit mechanizmusa az erőfölénnyel való visszaéléshez vezet, ami mára már a globalizmusba nőtte ki magát), a klasszikus piactörvény helyett belép az "annyiért add, amennyiért viszik" árképzés. Miután költségeik és nyereségük alapvetően fedezve vannak, nem törekednek aláajánlani a "szomszédnak". Hiszen a szükségesnél magasabb árfekvéssel az extraprofitjuk nő. (Extraprofit a fejlesztési törekvéseket és a tulajdonosok tisztességes hasznát meghaladó nyereség.)