2016. augusztus 1., hétfő

Még mindig "Mit kezdjünk a strandunkkal?"

Tisztelt Leányfalusi Olvasó!

Olvasom a Leányfalui Hírekben Varga Dénes "Mit kezdjünk a strandunkkal" című írását. Szíves figyelmükbe ajánlom, azzal együtt, hogy gőzerővel lobbizzanak azon, hogy a Képviselő Testület fülébe is eljusson. Majdnem minden szavával egyet lehet, egyet kellene érteni.

Kitérő *************** (Akinek nincs ideje, ezt a jelölt szakaszt ne olvassa!)
Varga Dénes nem akárki. Az Önkormányzat gazdasági bizottságának közgazdász végzettségű és gyakorlatú tagja. Ha hallgatna rá a Testület, nem ebben a stílusban írta volna meg gondolatait. Sőt! Már régen egyenesben volna a Sorg-villa és a strand sorsa.
Az én véleményemnek is talán többet kellene nyomnia a latba egyetlen voksnál. Mivel a strandot érintő szakterületek többségéből tanult, doktorált, sok éven át gyakorlott ismeretekkel rendelkezem. A Sorg-villa eladásában - egy a sok közül - jegyzett ingatlanközvetítőként vettem részt két-három évvel a kezdeteket követően. Mindazonáltal kérem a kedves olvasót, lobbizása során ne hivatkozzon rám, mert a Képviselő Testületek sorozata sportot űz abból, hogy amit Tóth Béla mond, annak az ellenkezőjét kell tenni. Csak azért, mert az egyik tagjának olykor (sokszor?)  a tyúkszemére voltam kénytelen lépni (többek között ebben a blogcsokorban). Többek között egy prominens másik tagja szavainak megerősítéséül, aki most még prominensebben van jelen.
Kitérő bezárva *********************************

Amit Varga Dénes gondolataiból jobban elemezni kell(ene); "... az egyetlen reális lehetőség a Sorg-villa eladása. Mégpedig nem 'egyes részeinek', hanem az egész ingatlannak az eladása."
Ehhez az idézett részlethez szeretnék egy tapasztalatot hozzáfűzni nyomatékosításul. Nehogy újabbb 10 év teljen el eredménytelenül.

Igen, az egész ingatlan - annak minden részletével - fenntartása meghaladja a (jelenlegi) önkormányzat képességeit. Ezért az egészet el kell adni. Amennyiben kultúrkörnyezetet várunk el a belterületünk közepén. "Mellesleg" az eladás jelentős forrást teremtene a strand és a falu egyéb fejlesztéseinek önrészeihez.

Azonban nehogy úgy értse bárki az egész ingatlan eladását, hogy egyben, és a jelenlegi besorolással.

Én találtam négy vevő érdeklődőt. Én szintén abból a vágyálomból kiindulva szálltam bele az értékesítésbe, hogy keressek olyan vevőt, aki az egészet hajlandó korabeli módon megőrizni. Meg kell azonban mondanom, hogy mivel nem egyedüli értékesítéssel voltam megbízva, különös költségek kockázatát nem engedhettem felmerülni. (Bizonyíthatalan lett volna kinek a reklámanyaga révén jön be a vevő.)
Lehet úgy fogalmazni, hogy mind a négy üzlet azért hiúsult meg, mert az ügyfél nem volt hajlandó a villa mellé 60 ezer négyzetméter olyan belterületi terület karbantartási, és a szomszédokkal fennálló tűzvédelmi kockázatok gondját a nyakába venni, aminek a beépíthetősége csaknem nulla. (Az általam januárban látott HÉSZ módosítási tervezet az enyhítésért kifejtett írásaim ellenére szigorította a korábbi állapotokat.) Sőt! A terület kezelési módjába is számtalan hatóság beleavatkozik. Olyan belterületen, amilyenből számtalan található Leányfalun.
Lassan mondom, hogy az illetékes elvtársak is megértsék: az önkormányzatiság azért van, hogy a központi elképzeléseket hozzáigazítsák a helyi érdekekhez, körülményekhez. Ezért kell(ene) dolgozniuk. Leányfalu adottságai olyanok (erdő, Duna közelsége, nem úgy, mint a Rózsadombon), hogy indokolatlan természetvédelmi szigetet tartani fenn a település belsejében. Különösen nem a Sorg-villa helyén, ahol az erdő mindössze három utcányira, a Duna pedig a szomszédban - egy országúttal elválasztva - van. (Vagy pedig, ha valamely hatóság úri kénye-kedve ilyen védelmet telepíteni, akkor az az értékcsökkenést fizesse meg a tulajdonosnak. Erre törvény van!)
Hab a tortán, hogy két ügyfél konkrét listát kért az önkormányzattól arra vonatkozóan, milyen ingatlanrészletre milyen (műemléki,) kezelési szigorítások vannak. (Jelenleg mind a 7,12 hektár műemlék, miközben 1942. körül keletkezett, és a műemlékvédelmi törvény alapvetően a kb. 1850. előtti építményeket védi.) Egyik sem kapott listát, csak ígéretet, hogy majd az önkormányzat besegít feloldani.
Nos. Akinek van 600 milliója arra, hogy a felújításra is elkölthessen ugyannnyit, annak van annyi sütnivalója, hogy az ígéret nem elegendő. Különösen az új államigazgatási körülmények közepette. Azaz a Leányfalu Önkormányzata által felfektetett HÉSZ alapján a szentendrei építési hatóság felügyeli az építési körülményeket.

Dr. Tóth Béla
2016. aug. 1.

2014. december 16., kedd

Mit felügyel egy Felügyelő Bizottság?

Felügyelő bizottságot vagy igazgatói tanácsot az a tulajdonos működtet, aki kellő képesség (hozzáértése vagy ideje) híján nem tudja értékelni a cégvezetés teljesítményét.

A pénzügyek törvényességét a könyvelőnek kötelesség biztosítani. További felülvizsgálat érdekében kötelező egyes intézményeknél évente egyszer külső, hites könyvvizsgálóval ellenőriztetni a jogszabályi előírások szerinti gazdasági adminisztrációt. De hogy például a tulajdonos vagyona fogyjon, vagy gyarapodjon, annak eldöntése a tulajdonos szuverén joga, és az előbbi két személynek nem tisztje erről dönteni.

Tehát a tulajdonosnak nem újabb gazdasági, hanem a stratégiai és szakmai felügyeletet célszerű ráépítenie az előbbiekre. A stratégiát még mindig magának a tulajdonosnak kell megfogalmaznia. Jövedelmet vár a cégéből, vagy olcsó pancsikolót a választóinak, vagy sportdicsőségek árnyékát a nagyfőnök előtt? Mindenekelőtt azt, hogy a céget fejleszteni, értékét megőrizni, vagy felélni akarja. Ennek szellemében készítteti el az ügyvezetővel az üzleti tervet. Quirinné Emőke 2008. körül egy rendkívül alapos sillabuszt adott az akkori igazgatónak a fürdővállalkozások üzleti tervéhez. Mégsem követelt meg a faluvezetés azóta sem üzleti terv szerinti működést. Mindössze egy tanulmánynak nevezett összeállítást készített az előző igazgató a jelzett felhívásra.
És innen kezdődik az FB feladata (ismétlem, akkor, ha a tulajdonos nem képes rá).

Ellenőrzi az üzleti terv realitását.
Felügyeli a tevékenység szükséges és elégséges feltételeinek egyensúlyát.
Ellenőrzi a külső kapcsolatokat a közbeszerzési törvény szelleme szerint.
Elemzi a működésnek a cég önmaga és a felügyeleti szervek felé való megfelelés kockázati tényezőit.
Biztosítja a leltározásban, a kontírozásban a tulajdonos érdekvédelmét.
Felülvizsgálja a cégvezetés beszámolóját, összevetve az üzleti tervvel. Elemzi az eltérések objektív és szubjektív tényezőit.
Minősíti  a cégvezetés teljesítményét a tulajdonos döntései számára.
A konkrét műszaki-gazdasági ismerete alapján javaslatokat tesz a tulajdonosnak a fejlesztési stratégiához.
Hatástanulmányokat készít a tulajdonos fejlesztési elképzeléseihez.

Dr. Tóth Béla 2014.12.16.

2014. december 12., péntek

Az állami támogatás a költségvetésünkben

Egy facebook-os gondolatcsere közben ígértem, közérthetően bemutatom a címben foglaltakat ezen a helyen. Hát elhamarkodottan ígértem. Ugyanis nagyon kevés adatot tudtam megtalálni ahhoz, hogy egy illendő alapossággal szemléltessem költségvetésünk nehézségeit. Amint megjelenik valami hiteles információ ezt a durva becslést innen leveszem, ha kell, kicserélem.
Eleve az államháztartás rendszerét sem tudtam láttatható módon megtalálni. Aszófő egyik, 2013. évi testületi ülésén mutatott be egy eléggé áttekinthető leiratot. (Ide kattintva eléri a részletes leírást).
A következő táblázat az aszófői leiratot követi, a 2015-ös számok állítólag alig változtak valamit. Különösen ahhoz képest, amilyen pontossággal meg tudtam becsülni a szükséges hazai paramétereket.A táblázatra kattintva olvashatóra nagyíthatja.
Azonban ennek a hozzávetőleges táblázatnak is van számos tanulsága.

1. Elment az a hajó, hogy a településre bejelentkezett lakók száma szerint pótoljuk azt a bevételkiesést, amit az egykor 2/3 üdülőtelek arányból számunkra keletkezett, és mintegy 22 éven át fennállt. Most az állam határozza meg mire, mennyit illik költenünk. Pontosabban ő mennyit ad hozzá. Ha többre van szükségünk, nem akadályozza meg, hogy bevételre szert tegyünk.
Terület és utcahossz szerint adja a támogatást. Hogy eddig nem építettük meg az útjainkat, azzal nem foglalkozik. Az üdülőket külön dotálja. Azonban a kivetett idegenforgalmi adó alapján. Aminek kellő érvényesítésével ugyancsak jótékony nagybácsi módjára csínján bántunk a 22 év alatt.

A lakosság létszáma szerinti juttatás I/c. és IV. sorok szerint mintegy 15 MFt. Legfeljebb ennek jönne a duplája, ha minden ingatlan lakott lenne üdülő helyett. (Lehet, hogy egyszer ez is jól jönne? De akkor megint több éves lemaradásban leszünk.)

2. A működési támogatással ellátott hivatali dolgozók létszámát is az állam határozza meg, a jóváhagyott létszám értéket nem tudom. A ténylegeset sem. A fejenként 4,58 MFt/év/fő-t úgy kell tekinteni, hogy az bérköltség. Ez átlagosan közelítőleg 300 eFt/hó bruttó és 192 eFt/hó nettó bért fedez. Számolás innen: http://www.cvonline.hu/salary-calculator
3. A lakosságszám alapján hozzánk rendelt kulturális költségelismerés (IV. sor) gyakorlatilag 1 fő hivatali dolgozóval egyenlő. Nálunk ez négy személyre juttatódik.
4. Az általános materiális támogatás tehát (a polgármesteri hivatal bére nélkül) 30 MFt.
Az ezen túlmenően igényelt anyag jellegű ráfordításokat, munkálatokat, fejlesztéseket az adóbevételből kell fedezni.

Hogy a 30 MFt egy évre sok, vagy kevés, az alapján tudhatjuk megítélni, hogy
- benne a közutak fenntartására m-enként 150 Ft jut (az országút kátyúzása 6000 Ft volt, 8 m szélességben, azaz 20-40 évente telne ilyen szintű felújításra),
- a 2013. évi jóváhagyott beszámolóban a költségvetésünk főösszege 420 MFt volt. Igaz, nem tudom, volt-e benne iskola, vagy sem. Azt viszont mondhatjuk, hogy a falu materiális fenntartását az állam a helyi költségvetésünknek kevesebb, mint 10 %-ában finanszírozza,
- az adóbefizetések elmaradása kb. 80 MFt,
- a strand költségvetése 180 MFt, de a 40 éves, 100 MFt-os kút felújítására nincs tartaléka.
- a Vízilabda Akadémiára felveszünk 40 MFt hitelt, de abból bevétel nem lesz.


Ma jelent meg az origo.hu-ban, hogy a települések üsszességében 781 mrdFt-ot, átlagosan 250 MFt-ot kapnak az államtól. De ebben benne van a hivatali, óvodai dolgozók fizetése, szoc.pol. stb. Hogy mi pontosan mennyit kapunk, azt majd a beígért nyilvánosság keretében egyszer csak megtudjuk képviselőinktől.
Az átlagos lélekszám pedig 3170 fő településenként, tehát közel átlagosak vagyunk.
Az origo.hu "Durván eladósodtak az önkormányzatok" című cikkéhez még annyit tennék hozzá, hogy két évvel ezelőtt, amikor kitalálták az önkormányzatok adósság konszolidálását, azonnal megírtam, hogy ezzel csak a felelőtlenségüket betonozzák be. Lásd: http://mittelwelt.blogspot.hu/2012/10/mazli.html

Dr. Tóth Béla 2012.12.12.

2014. november 25., kedd

Megmagyarázom a lobbert

Többször megkifogásolták az általam "lobberel" kifejezéssel illetett fogalmat. Tennék néhány kigyűjtést a magyarázat elejére.
A Wikipédiából - "A lobbizás (angolul lobbying vagy lobby, más néven public affairs) a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, ..., előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek (de facto a demokrácia és a kapitalizmus) adta lehetőségek között"
Eredetében "az amerikai képviselőház előcsarnokáról van szó, ahol a különböző érdekcsoportok tagjai az ott várakozó, pihenő, vagy épp áthaladó képviselőket igyekeztek saját ügyeik mellé állítani (számukra kedvező döntésekre, javaslattételekre rávenni)"
Általam rövidítve - a szakszerűség megkerülése érdekében. Nagy segítségére lévén azoknak, akik nehezen tudnának dönteni vagy változtatni a szakmai indokok útvesztőjében.
Nálunk 2006-ban lobbi törvényt alkottak, hivatásos cégeket kentek fel a liberalizáció oltárán. Akár a prostiknál; ha megfizeti az adót, az más. (Egy magyarázat, miért törölték el. Egy kattintásra.)
Én egészen más módon képzelem a majdani tudományos társadalom működését, semmint tudományossá tenni azt, ami magyarázatra szorul: tanulmányok a lobbizáshoz (ide kattints).
És akkor a magyar szóképzési szabályok szerint a lobber lobberel a lobbizás során. Mikor először használtam, nem gondoltam, hogy nyelvújítóvá lettem. De úgy gondolom, aki akarta, értette, miről beszélek.
Dr. Tóth Béla 2014.11.25.

2014. november 12., szerda

Mi az, amiben nincs igaza Cs. Kovács Gabriella képviselő asszonynak?

A bejegyzés végén látható szórólapon megjelentek sorrendjében:
1. "pályázatok felújításra nincsenek"
"Szinte minden fővárosi fürdő megújul
...a fővárosi gyógyfürdőknek
2010 előtt 500-900 millió forint
körüli volt összesen a veszteségük.
Ezzel szemben az idei várható nyereség
meghaladja a 400 millió forintot."
a) A kormány meghirdette a gyógyturizmus, megújuló energia támogatását.
b) Tarlós úr ebben a ciklusban a főváros "csaknem minden fürdőjének felújítását tervezi" EU pénzek bevonásával.
c) Jelen strandigazgató állítólag azért lett kiválasztva, hogy ő jobban tud pályázatokat beintegrálni a strandba. Ezzel szemben többek között október 1-én zárult egy pályázat, amelyik önrész nélkül, 170 MFt vissza nem térítendő támogatást adott volna önkormányzati létesítmények (Faluház, Polgármesteri Hivatal) megújuló energiával való ellátására. Lásd "KEOP-2014-4.10.0/F Önkormányzatok és intézményeik épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban". A strand 400 kW energiát dob a Dunába. A Faluház fűtési csúcsigénye 63 kW. Igaz, hogy ez nem strandfejlesztés, hanem településfejlesztés. Viszont évi 3-6 MFt költségmegtakarítással segíthette volna a falut a strand bevételnövelő fejlesztésében.

2. "a fürdő műszaki állapota pedig egyre romlik, minden erőfeszítés ellenére" - az én ellenvetéseim legtöbbet hangoztatott alapja pontosan ez!
a) Az egyébként is kardélen táncoló műszaki állapotot megterhelnénk plusz egy medencével, és egy emelet fűtési és melegvíz ellátással.
b) Sehol a világon nem építenek már sátras úszómedencét a rendkívül rossz energiahatékonyság miatt. Az nem ellenérv, hogy a fűtés ingyen van (a termálvízből). Ugyanis azt felelősen gazdálkodó el tudná adni, ehelyett felelőtlenül herdálja a nemzet vízbázisát. Merőben más dolog volt kiváltani egy meglévő sátornál a gázfűtést termálvizesre (a falu bevételének növelésére), és megint más egy új létesítményt az energetikai előírásokkal szembemenve tervezni. Mikor az ország súlyos adóforintokkal támogatja az energiahatékonyságot.
c) A fürdő műszaki állapota azért romlik, mert a falut tulajdonát képviselők nem követelik meg a strand igazgatójától üzleti terv alapján az állagmegtartó, fejlesztő üzemeltetést! A leltár, az értékcsökkenési leírás, a felújítási alapok kezelésénél elnézik a strand vezetőségének, hogy ne gondoskodjon az eszközök fedezetéről.

3. "a homokos pálya helyére"
a) A strand terhelése a jogszabályok szerint az új beépítés után nem fog biztosítani elegendő pihenőhelyet, mert jelenleg is alig megfelelő. Lásd
37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről, 1. számú melléklet, VI. Pihenést szolgáló terület
b) A strand látogatottságát nagy valószínűséggel növelné, ha a homokos terület helyett füvesített terület lenne.
c) A strand látogatottságát valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolja, ha az országútról lelátó fogja takarni az "élmény" medencék látványát.


4. "a Termálfürdő további rekonstrukciókhoz nyerne többletforrást" a nagymedence téli üzemének elmaradása révén(?)
Az első bekezdésben azt olvastuk, nincs más forrás!

5. Ha baj történik "nem a településnek kell az igénybevett támogatást az állam részére visszafizetni."
Semmi írott (és ügyvédek szóbeli nyilatkozatai révén sem) garancia nincs arra, hogy ha a baj esetén a másik fél nem fizetőképes, akkor a falunak nem kellene (jogosan!) fizetnie a jelzálog törlése érdekében (470 MFt!).

6. "az együttműködési megállapodás és annak részét képező használati szerződés lesz hivatva rögzíteni, melyek részletei a pályázat pozitív megítélését követően kerülnek kidolgozásra"
a) Ha már egyszer építési engedélyezési terv kidolgozására volt elegendő erő, idő, akkor az együttműködési megállapodást miért nem dolgozták ki?
b) Minden normális ügyletben az első jognyilatkozat megtörténte előtt részletes előszerződést készítenek. Nem várt körülmény nélkül ettől már eltérni nem lehet. Most az első jognyilatkozat a jelzálog terhelés befogadásának kijelentése lenne. A Falu részéről. Anélkül, hogy megállapodtunk volna a részletekben. A falu ezáltal zsarolható pozícióba kerül. (Tudjuk, hogy a KÓPÉ ÚVSE mindig jó partner volt velünk szemben, most viszont egy KÓPÉ Kft-vel kötünk megállapodást. Valamint volt, hogy a gázórát a TIGÁZ leplombálta, mert nem fizették ki a számlát.)

7. "Az alig 6 % önrész fejében ..." (40 MFt)
a) Az ekkora önrészre felveendő hitel visszafizetési lehetősége 2 évvel ezelőtt sem volt adott (az állam mentett ki bennünket a csődtől). A vesztességes strand költségvetésébe se fér bele.
b) Az előző testület - képviselő asszonnyal az élen - utolsó napjaiban, ugyancsak elkapkodva betervezett további 1 mrd Ft településfejlesztési beruházást. Annak honnan lesz önrésze? Egy bölcsődére sokkal nagyobb szükségünk lenne, mint egy sportakadémiára.
c) Komolyabb hitel felvételéhez az egyetlen forgalomképes ingatlanunk a strand, ami az ügylet kapcsán túlterhelődik. A túlterhelés azt jelenti, hogy kényszerértékesítés esetén önmagában nem képes a zálog értékét biztosítani. Tehát máshonnan is kell hozzá pótolni. (Varga Dénes érveit idézve a Sorg és Klein villák ugyancsak kényszerértékesítésével).
d) Normálisan gazdálkodó csak olyan fejlesztésre vesz fel hitelt, aminek visszafizetési fedezete biztosított. Mivel a falu költségvetése kardélen táncol, a képviselők tiszteletdíja pedig jóval kevesebb lenne az egyensúly megteremtéséhez, akkor csak bevételnövelő, vagy halaszthatatlan (bölcsőde) beruházáshoz terhelhetné meg magát. A Vízilabda Akadémia semmilyen bevétel növekedéssel nem járul hozzá a hitel fedezetéhez! Le sincs írva ilyen, mert nem lenne védhető!
d) Ismét olyan beruházásba megy bele a testület, ami a gyenge lábakon álló költségvetését terheli meg, évek óta halasztott fejlesztésekkel. Ahogyan ezt Polgármester úr a Faluház megduplázott költségű felújításával kapcsolatban annakidején - akkor még kettejük viszonylatában ellenzékben - megfogalmazta.

Az "új testület nem látta át az ügy horderejét"
8. "a pénzügyi bizottság kifejezett igenlő javaslata  ellenére"
A pénzügyi bizottságban egyetlen közgazdász van, egy pénzügyes és 5 építész.
9. "a település jogtanácsosának kifejezett támogató véleménye ellenére"
a) A jogtanácsos úr a jelzálognak a falut terhelő fizetés jótállási kötelezettségét a rákérdezéskor nem tudta kizárni.
b) Véleménye elfogult lehet, mivel a beruházást támogató strandigazgató apósa.
10. "a józan ész ellenére"
Aki ezt a véleménycsokrot elolvassa, szabadon dönthet arról, hol van a józan ész. Annál-e, aki a falu nyakára bármi áron el akar költeni 700 milliót? (Persze bizonyos értelemben ezt ugyancsak józan ész diktálja. Csak más érdekítélet mentén.) Vagy azoknál, akik nem látják biztosítottnak a falu érdekeit, jövőjét szolgálni az ügylet révén? Miközben idegen cselekmények következményeinek kockázatát is magára vállalja.

11. "Leányfalu, és megbízhatatlannak, döntésképtelennek bizonyult vezetése"
a) Azok a múltból átjött "vezetők" a megbízhatatlanok, akik a felelőtlen áprilisi döntést azzal söpörték a kampány alatt a szőnyeg alá, hogy annak semmi jelentősége, még bármit lehet dönteni. Közben
- az ellenérveket cáfolatlanul hagyva foggal-körömmel védik akkori döntésüket,
- az eltelt idő alatt nem hoztak fedél alá egy elfogadható megállapodás tervezetet, hatástanulmányt, kockázatelemzést, üzleti tervet, cash-flow-t, miközben a KÓPÉ a saját jól felfogott érdekében hatalmas munkát fejtett ki.
b) A múlt általános hibáit a falu a polgármester lecserélésében megfogalmazta.
c) A döntést meghozta az új testület! Nem engedheti meg magának egy ekkora horderejű dologra ilyen előkészítettlenség mellet rábólintani. A megbízhatatlan "vezetők" kapaszkodnak az utolsó cérnaszálba.

12. "a jövőben nem remélheti a kormány együttműködését és támogatását"
Én pedig remélem, hogy ennek a kijelentésnek nincs kormányzati és kormánypárti alapja! Csak a helyi kiskirályok zsaroló riogatása. Szentendrén ott a példa, hogy az új fideszes polgármester jogi útra tereli az előző fideszes polgármester által elősegített "kitudjamiért" túlértékelt vállalkozó 580 milliós tartozásának elengedését.

13. "a KÓPÉ-val egy év múlva lejár a szerződésünk", ha elmennek, "akkor a téli üzemnek is búcsút mondhatunk"
a) Ha volna cash-flow, akkor mindenki láthatná, hogy a téli üzem elviszi a nyári nyereséget. Ami nem volna baj, ha a strand értékállósága biztosított lenne (lásd fent).
b) A téli üzemben a falu legfeljebb a (gyógy)melegvizes medencék üzemeltetéséig érdekelt. Azt volna jó inkább befedni.

14. "Nem lesz sátor, mert az ő tulajdonuk"
Itt a bizonyíték, hogy a jelen szerződés is a falu kárára van.
a) A 10 év közösködés ellenére semmi érték nem marad a tulajdonunkban.
b) A szerződés minden sportjellegű szolgáltatás bevételét a KÓPÉ-nak kötötte ki. Szerencsére meg lehetett velük állapodni ennek mérséklésében.
c) A Falu nem szabadon dönt a strand hasznosításában. És most sem akarják, akarták megkérdezni a falut mit akar a strandból:
- lubickolót a helybelieknek,
- nullszaldós sportot támogató díszítményt,
- a falu költségvetését megtámogató korszerű szolgáltató centrumot.

15. "Leányfalu érdekeit súlyosan sértő határozat született"
Ha képviselő asszony nem akarná csóválni a testületet ebben az öt évben is, akkor csak úgy fogalmazhatott volna (ahogyan a törvény sem mer másképp minősíteni) "Leányfalu érdekeit jelentősen érintő határozat született". Hogy kinek a véleménye a falu érdekét sértő, az sajnos csak a jövőben fog vitathatatlanul eldőlni. A képviselők felelőssége eldönteni, melyik végkifejlet beteljesülésére vannak elfogadhatóbb információi.

Dr. Tóth Béla 2012.11.12.
Több dolgot nem egyedül és nem elsőként én fogalmaztam meg. Elnézést kérek a szerzőktől, hogy a terjedelmes vitában nem tudom kellően szétválasztani a szerzőségi illetőségeket. Kérem úgy tekinteni ezt az írást, mint ami többek közös gondolatának összefoglalása.
(Formailag még lehet, hogy szerkesztem tovább.)
A lapokra kattintva olvashatóvá nagyítja a képviselő asszony levelét.

2014. október 18., szombat

Gondolatok a magyar gázvagyon körül

Kezdjük a közérthetőbbekkel. (A kinagyításhoz kattints a grafikonra!)
Magyarország ma ~10 milliárd m3 gázt használ évente. 1988-ban volt a termelési csúcs, 13 milliárdnál. 1991-ben az Antall kormány hazahívta Amerikából a sosehallott geológus grófunoka Teleki Pált, átszervezni a hazai bányászatot. A Wkipédiában keresd az "Unokái" szót. Lásd a keze nyomát a grafikonon. Ami nem látszik, az az hogy visszafordíthatatlanul megindította a MOL privatizációját. 1995-ben már alig valami apróság maradt az állam kezében. A következmény szépen látszik a grafikonon. A mai termelés ordinátája 2500 milliónál van, 2,5 milliárd m3/év. A privatizáció kezdetén kihirdették a csatakiáltást: "Pénzt kell termelni, nem olajat!"

A Bányászati Hivatal hites adatai szerint 72 milliárd konvencionális földgáz vagyonunk van. Mivel a MOL tulajdonába került minden berendezés és 15 évi koncessziós jog, azért fogalmazok a köz számára érthetőbben úgy, hogy ezért a készletért csak a csapokat kellene jobban kinyitni. Teljes önellátásra lenne elegendő, amíg belép a Paks2!

Nem konvencionális, de kimutatott, felderített, kitermelhetőnek minősített gázvagyonunk 2300 milliárd van. Ezért már érdemes volna legalább "kisujjat mozdítani". De a MOL 1992-ben befejezte a kutatási tevékenységet. A műszaki fejlesztést is beleértve. A szakmabeliek tudják, hogy a bányászat akkor tud hosszútávú lenni egy területen, ha a termelés mellett a kutatást is kőkeményen gyakorolja. Egy-egy mező termelésbe állításának megtérülési ideje 10-12 év.
A nem konvencionális gázt nevezik Amerikából exportált tudás révén palagáznak. Csakhogy a palagáz legfőbb ismérve, a szerves anyagnak a kőzetté alakulással egyidőben történő bezáródása az agyagba, ami aztán palává kövül. Márpedig a 2300 milliárd m3 jelentős része neogén rétegekben van. Amely időszakról a geológusok azt mondják, hogy nem volt olyan burjánzó az élet, amiből számottevő fosszilis ásvány keletkezhetett volna. A nagyalföldi szénhidrogén telepek nagy többségét migrációs eredetűnek tekintik.  A makói kutatási tervet nem ismerem, de azt tudom, hogy a Makói-árokban a kristályos kőzetek (nem üledékes) 6800 m alatt kezdődnek.
A Nagyalföldön 3000 m alatt a gázrétegek máig megmagyarázatlanul viselkednek. Fúrás közben alig bírták egyensúlyban tartani az öblítést. Folyton ki akart törni a gáz. Azonban a beáramlás vizsgálatok már nem adtak ipari mennyiséget. Semmilyen rétegrepesztési erőlködés ellenére sem. Volt, hogy Amerikából hozattak "profi" rétegrepesztőket (az idézőjel annak szólt, hogy ekkor derült ki, hogy a hazaiak is világszínvonalon dolgoznak)
Én ennek a jelenségnek a kutatásával foglalkoztam '83-ig. Tehát közelről tudom, hogy semmi köze a palagázhoz, mert nem márgákra, hanem homokkövekre volt jellemző ez a tömeges jelenség. Sajnos a kutatás politikai okokból félbeszakadt. A feltételezett okokat tovább tudtam vizsgálni a mecseki szén metánjánál is. Ahol rendszeresen gázkitörések voltak. A provokációs robbantások rendszere szüntette meg a baleseteket. A bányatérségek, lecsapoló rendszerek mégsem voltak képesek lecsapolni hosszú évtizedek alatt sem a metánt. Itt csak annyit erről, hogy dinamikus kőzetmechanikai jelenségről van szó. A kezelési lehetőség nagyon összetett. De nem lehetetlen. A repesztésben, új fúrásokban a bezáródás ismét bekövetkezik. A palagáz estében mindössze annyit kell tenni, hogy a nagyon kicsi áteresztőképesség miatti szivárgást kell ipari méretűre intenzifikálni, hidraulikus rétegrepesztéssel, laterálisan vezetett fúrásokkal. Már a 90-es években jöttek ide kanadaiak, amerikaiak. De mivel a saját tudásukat akarták ide adaptálni, ezidáig sikertelenek voltak. A magyarok a föld alatt sem olyanok, mint a Big Brother.
Tény, hogy nincs a fiókban technológia a kihozatalhoz. De a MOL 20 év óta nem használja a magyar agyat. A régit eltemette, újat meg nem csináltatott. Mindent megtett, megtesz, hogy negligálja az itteni értékeket. Ugyanaz, mint amikor fizettek azért, hogy a történelmi borvidéken kivágják a szőlőt. Az SZKFI egyik világhírű osztálya a fúrási geofizika volt. A legelső volt, amit lapátra tettek. Kimagasló nyereségessége, világpiaci léte ellenére. A második volt a földalatti olajelégetési technológia a homokkőben megtapadt maradék (40-80 %) kihozatalára (A felségem kutatási eredményeit máig tanítják, használják Edmontonban. Az általa begyújtott mezőt máig művelik Indiában. Itthon nem kellett, mert az egyetlen, legvadabb geológiai szerkezetben (Demjén) végzett üzemi kísérlet túlárazot önköltsége 48 $-ra jött ki, a mai 100-al szemben.)

A palagáz elleni lakossági ellenállás is egy médiafelfújt hisztéria. Abszolút szakmaiatlan. A rétegrepesztést már hamarabb kitalálták, minta palagázt. Magyarországon spontán felrepedésből volt a műszaki baleset. A balesetekről nem a repesztési technológia, hanem a felületes alkalmazás tehet. Ugyanis az in-situ kőzetfeszültségtől függően jön létre a repedés. Általában laterális, de húzott szerkezetben függőleges. Utóbbi esetben ellenőrizhetetlenül összenyitja a rétegeket, olykor a felszínig felfut, felhozva a gázt. Ami belobban. (Battonya-37, 900 m-ben)

Visszatérve a vitánkra. Ha nálunk is palagáz volna, akkor miért volna jobb Amerikából hozni? Hajóúton? Akár az araboktól az olcsóbbat, fagyasztva, "vödörben"? Aki ezt elhiszi, az semmit nem ért a szakmához, annak gazdasági oldalához. Ugyanúgy, mint mikor kikiáltották a hazai szenet gazdaságtalannak. Összehasonlító árnak a hamburgi kikötőbeli árat lobogtatva! Hogy mennyiért érkezett volna Magyarországra, azzal már nem törődtek a közgazdászok.

Ami miatt csak támogatni lehet az orbáni gazdasági törekvéseket, az többek között a MOL államosítása. A MOL azért lett létrehozva, hogy a nemzeti ásványvagyont kitermelje, hasznosítsa. A finomítás, értékesítés az már csak a végszó. Tény, hogy a nyereség ott keletkezik. De leválasztani ugyanaz a hülyeség, mint ahogy a vasúti teherszállítást leválasztották a pályafenntartásról. Elprivatizálni. De pályafenntartás nélkül nincs vasút, vasút nélkül nincs ország. Tehát az ország kénytelen a zsebébe nyúlni akkor is, ha a teherszállítás nem fizeti meg a pályafenntartást, mert így monopolhelyzetbe lett emelve. Ki lett ez találva kapitalista ésszel!  (A dolognak egy másik szála, hogy egy teherszerelvény Magyarországon 3,5 napig megy az egyik országhatártól a másikig! Ez sem véletlen. Szerintem.) A szénhidrogéneknél annyiból más a helyzet, hogy a nyersanyagot meg lehet venni a világpiacon. Tehát következmények nélkül a szemétbe lehet dobni a magyar ásványvagyont, és infrastrukturát. De miért is? Kinek jó ez? Az új tulajdonos csapat máshol már meglévő beruházásának a megtérülését javítja ha kevesebb konkurens termék van a piacon. Különösen akkor, ha az egész iparágat kevesebbért vásárolja fel, mint a finomítók, benzinkúthálózat valós előállítási értéke. (A technikáját lásd később.)
A mintegy nyolc egymás fölött lévő algyői telep önmagában bizonyítja a nemzeti kezelés szükségességét. Ha egy rablógazdálkodásban érdekelt hozzáállás a kezdetekkor elkezdi termelni az első elért (felső) rétegekből az olajat, jónéhány mező tartalma maradt volna ismeretlenül a föld alatt. A rablógazdálkodás szelleme nem a maximális kihozatal, hanem a maximálisan rövid megtérülési idő. Utána már extraprofit jön, nem kritikus, hogy meddig. Csak a bányászatban a sorrendek nem tetszőlegesen rendezhetők. Ha egy kutat nem úgy képeztem ki, hogy mind a 8 réteghez hozzáférjek belőle, akkor fúrhatok újat. Például, és stb.
A szénbányászat tönkretétele akkor kezdődött, amikor a közgazdászok kezébe került az állami gazdálkodás. Rögtön megszüntették a trösztöket. Mert számukra túlságosan nehezen volt átlátható, mi a gazdaságos és mi a gazdaságtalan. Persze a munkahely előkészítés csupa ráfizetés. Ráadásul hónapokig tart. A trösztök át tudták hidalni, hogy a kisebb bányák az előkészítési időszakban pénzt nem termeltek. Mikor magukra maradtak, az első alkalommal, ahogyan kifutott egy mező, elkezdtek új munkahelyet kialakítani, rögtön becsődöltek. Mert nem hagyták náluk a leválasztáskor az eszközök értékcsökkenéseit ellensúlyozó tartalékokat!
AMINEK HIÁNYÁT A LEÁNYFALUSI STRANDNÁL ÉVEK ÓTA KIFOGÁSOLOM!
A napokban tudtam meg, hogy a Kft-be apportált összes vagyont 28 MFt-ra árazták be. Benne azzal a 40 éves termálkúttal, aminek előállítási költsége 100 millió körül van. A béléscsövének vékonyodottsága mérhető! A "csupa közgazdász" önkormányzat árazta be 2003-ban. Közöttük, aki botrányt csapott az 1 millió márkás (árfolyama 100 Ft körül volt) eladás ellen. Ekkor világosodott meg előttem a privatizáció során történt legatyásításunk oka. Drága közgazdászaink akarva-akaratlan a semmitmondó könyvi értékeken árazták be az eladott eszközöket. Az avulással korrigált újraelőállítási költség helyett.
Igaz a szénbányákra rátett egy lapáttal a Kapolyi ipari miniszteri gazdaságpolitika. A bánya ipartervezés úgy történik, hogy a műrevaló (ipari) vagyonhoz (költség)optimalizálják a bánya kialakítását. Elvileg akkor fizetődött ki a bányászkodás, amikor az utolsó csille szén kijött. Az induló beruházásra valót, ami az összes költség tetemes része, honnan máshonnan vették volna, mint hitelre. Így volt ez Mány esetében is. A terv 7 % kamattal számított. Egyszer csak kitalálták, hogy a 14 % az egy jobb kamat. Viszont szociális okokból a szén árát nem engedték emelni. Az országnak nem volt pénze kompenzálni, gazdálkodják ki a bányák. (Az eocén program balsikere külön téma, most ne keverjük ide) Mielőtt a helyére kerülhettek volna a dolgok, beindult a Margaret Thatcher által a bányászok ellen megrendelt globális felmelegedés csalás. Lásd http://prokontraleanyfalun.blogspot.hu/2012/12/globalis-csalas.html Hipp-hopp szénimportőrré lett a bányász szakszervezet elnöke (amerikai minta ez is), energiaimportőrré a volt ipari miniszter. Nagyon kapóra jött nekik a CO2 hisztéria. Az ukrán erőműben elfüstölt szén az más tészta, az nem Európa. Különösen akkor, ha az ügyesen meglobberelt hatósági villanyárból 40 % hasznot lehet bezsebelni.

Bence! Bocsánatot kérek, hogy elragadtattam magam. Hónapok óta erőlködöm a média ferdítései ellen. És dühít, amikor a butaság erőszakot vesz a tudáson.
Valami olyasmit szeretnék elhinteni a köztudatban, hogy az egyes tudományágak képviselőit ideje lenne összezárni egy légtérbe. (Antall az ipari minisztériumában egyetlen bányamérnököt hagyott) A közgazdászt, a geológust, az ipartervező bányászt, a kereskedőt. De egyenrangúan! Ha nem komplexitásában kezeljük a dolgokat, az oligarchák természetüknél fogva felzabálnak.
Persze az volna a jó, ha ezekről nem én, a bikfapoéta írkálgatnék az emlékkönyveimbe, meg a flaszterra, hanem az oknyomozó újságírók dugnának a Fontos Elvtársak orra alá. Node a sláger témákat kifizetődőbb tovább fújni, mintsem széllel szemben satöbbi. Ez is a fogyasztói társadalom illetve a munkanélküliségi gazdaságpolitika hozadéka. A napjainkban fortyogó amerikai látszatdemokrácia mögé dugva (Többek között bírósági eljárás nélkül megtiltják magyar kormányhivatalnok beutazását az USA-ba. Minden információ átadását megtagadva a magyar hatóságoknak. Ez a jogállamiság! Agyrém!)

Az EU-ban lenni számos pótolhatatlan okból jó. De önmagában attól, hogy benne vagyunk, és szabadjára engedünk mindent, hogy majd magától jó lesz, az téveszme.

Dr. Tóth Béla 2014.10.19.

2014. szeptember 30., kedd

Mi fér bele 28 millió forintba?

2003-tól abban a tévhitben voltam, hogy 28 MFt alapítási érték nem tartalmazhat egy 100 milliós nagyságrendű termálkutat, és egy hasonló nagyságrendú épületet. Miközben "A termálkút és a strandi főépület az üzemeltető, önkormányzati tulajdonú Kft tulajdonában van. A megalakítása óta" - tájékoztatott az igazgató úr.

Mentségemre két dolgot tudok felhozni. Két és fél évig dolgoztam a strandon, és nem sikerült a hites leltár, különösen beárazása közelébe kerülnöm.
Másik. Ahogyan fent említettem, az alapító mélyen alulárazta az átadott vagyont, ami a kút és főépület együttes értékének a 10 %-át sem tette ki. (Lásd ide kattintva, a legelső mérleget)
Továbbá a Szinna önkormányzat hozzátett 300 MFt beruházást, és mára mégis alig több, mint 170 MFt a mérleg szerinti eszközök összege. Lásd ide kattintva! (nem a képre)




Siófok az eredeti terveitől eltérően 130 MFt-ért vásárolt egy termálkutat, amiből naponta lajtoskocsival hordja a vizet 17 km távolságból (Ide kattints! 17-19. old.)

Még a Kft megalakulása körüli vita elején tagja voltam az önkormányzatnak. Az én számításaim alapján hitték el, hogy önkormányzati alapokon sem vesztességes egy strand. Addig éveken át hiába küzdöttem az önkormányzati üzemeltetésért. A Kft-ről történt döntést követően azon vitatkoztak a közgazdászok, mi kerüljön a strandból a Kft tulajdonába (ami ugyancsak önkormányzati tulajdon). Én a végső döntésnél már nem voltam jelen. Nem foglalkoztam a részletekkel, hiszen a polgármester maga is közgazdász volt, erős, közgazdász gazdasági bizottsággal, ha nem is közgazdász, de MATÁV kereskedelmi igazgatói bizottsági elnökkel.

Ilymódon feltételezhető, hogy a Kft kialakítása is egy majdani privatizáció előkészítése jegyében alakult. Hasonlóan a Sorg-villához.
Mégegyszer, én a mellékszereplő és nem közgazdász, elnézést kérek a falutól, hogy nem figyelmeztettem korábban az óriási vagyonvesztés, leértékelés folyamataira.

Dr. Tóth Béla 2014.09.30.
Megjegyzés: A napokban az igazgató úr beárazott leltár íveket mutatott nekem,  az aláírásaimmal. Tehát nem állíthatom, hogy nem kerültem ilyenek közelébe. Viszont azt nem tudom megérteni, miért nem emlékszem olyanra, hogy főmérnök létemre megkérdezett volna valaki arról, hogy egy-egy eszköz beszerzését, beruházását követően az eszköz mekkora elévülési idővel kerüljön leltárba. Vagy netán engem tett volna illetékessé a belső szabályzat, ennek az adatnak a rögzítésében. Miért nem akkor ellenkeztem a termálkút hihetetlenül alacsony könyvi értékével szemben? 2014.10.25.